Hol is kezdjem? Amikor a most következő dallista első néhány nótája eljutott hozzám pár hete, akkor elég hamar egyértelművé vált, hogy az a tavaszhoz fog igazodni. Vagyis energikus lesz, reményteli, helyenként romantikus és jórészt napfényes. Ráadásul van benne egy jó adag nyolcvanas évek vibe, úgyhogy akinek ez bejön, az remekül fogja magát érezni a hallgatása közben, de remélem, hogy mindenki más is. Én tuti, hogy rengetegszer meg fogom még hallgatni, mert jelenleg ez a kedvenc listám, és az eddigi összes közül talán ez áll a legközelebb hozzám. Ajánlom hát mindenkinek tavaszi reggelekhez vagy délutánokhoz, önfeledt táncolásokhoz, kávé helyett vagy mellett, nagy mosolyokkal! Kalandra fül!

Űrlénykirály: Tavaszból úszva

Az első szám inkább felvezetés a többihez, ez a három kakukktojás közül az egyik, mert ezt még hónapokkal korábban hallottam, de úgy éreztem, beleillik ebbe a csokorba. Űrlénykirály, alias Balogh Borsa gitárjátékát nagyon kedvelem, több versfeldolgozása kifejezetten emlékezetesre sikerült. Ez itt most egy saját nóta: laza, szerethető, emberi. Bevezetés a tavaszba.

Bleachers: Stop Making This Hurt

…és akkor csapjunk a lovak közé! Nagy levegő, vallomás: sosem ismertem ezt a zenekart korábban (jó, jó, volt már ilyen ebben a rovatban elég sokszor), de ha van olyan, hogy lélekállat, ahogy arról sok szimpatikus asztrológiai oldal rengeteget cikkezik, akkor lennie kell lélekzenének / lélekzenekarnak is. A Jack Antonoff & the Bleachers zenéje az én lélekzeném. Mindaz a hangulat benne van, ami odabent dübörög, csak épp a porhüvely sokszor gondosan eltakarja a külvilág elől. Kortárs zenekar, tökéletes nyolcvanas évek fílinggel, nem kis Bruce Springsteen-hatással. Minden pillanatát imádom. (Lehet olyan bandát nem szeretni, aminek az egyik albumát úgy hívják, hogy „Take the Sadness Out of Saturday Night”?) És persze a klip is bejön, mert a táncolós koreográfiákkal sosem lehet mellélőni. Ja, és most szólok, ezen a listán még két Bleachers-szám lesz, mert egyik jobb, mint a másik. Ez van, skacok! Vagyis: szívesen!

Bleachers: Modern Girl

No, itt is van rögtön a második. Ha már bedörrentettük a tavaszt az előbbi nótával, folytassuk ott, ahol abbahagytuk. A klipet is érdemes nézni, lehengerlő az energia és a jókedv, ami árad belőle.

Kozma Orsi: Világgá mennék veled

Picit vegyünk vissza pár percre a tempóból. Még az ősszel fedeztem fel ezt a Kozma Orsi-számot, és bár ritkán hallgatok ilyesmit, ez most szépen elkapott. Szeretem az ívét, az erős hangulatát, a szövegét. Jó kis nóta ez. És bár manapság valamiért menő lett cikizni Geszti Pétert, bevallom, én továbbra is sok mindenben becsülöm a munkásságát.

Punnany Massif: Részletek

És meg is érkeztünk a harmadik kakukktojáshoz, mert ezt a számot, illetve klipet is korábban fedeztem fel (eleve jó pár éves, ugye), de az energiája, lüktetése miatt idepasszolónak éreztem. Érzed, hogy még a sejtjeid is átveszik a szám ritmusát?

Magashegyi Underground: Kanyon

Nagyon hálás vagyok a Magashegyinek egy 2015. februári koncert miatt. Azt láttam először tőlük, és hatalmas élményként maradt meg bennem. Olyannyira, hogy azt azóta sem sikerült megismételniük. És bár követem a munkásságukat, általában csak egy-egy nóta akad be az újabb albumaikról. A frissen megjelentről például tulajdonképpen ez az egyetlen. Ennek az erős vizualitása, levegőssége, tere, végtelenséget sugárzó lebegése viszont abszolút rímel a tavaszra. És bár Tariska Szabi szövegei nem mindig kapnak el, azért az olyan sorokért, mint az „addig lesz így, úgy hiszem, / míg földfényt lát a lelki szem”, hálás tudok lenni. 😊

Bohemian Betyars - Platon Karataev: Mezítláb

Remek dal, remek klip. Örömzene.

Oh Wonder: Sweet Disaster

Az Oh Wonder-ről is volt már szó ebben a rovatban, nagyon bírom ezt a kedves-furcsa párt, akik remekül bélelik ki élettel, érzésekkel dalaikat, és miközben stílusuk egyedi, mégis mindig meg tudnak újulni, ráadásul nagyon érzik, hogyan kell dallamtapadós slágereket írni. Ez is milyen eltalált kis nóta az új albumukról!

Alice Merton: runaway girl

A kanadai-német énekesnő, Alice Merton szelíd-pimasz kisugárzása is megvett már évekkel ezelőtt. Mostanában ugyan kicsit szem elől tévesztettem, de ez a viszonylag friss szám most megint betalált. Remélem, hogy nem csak nálam.

The Struts: How Can I Love You

És igen! Megérkeztünk a rockzenész- és egyben úgy általában a férfilélek nagy dilemmájához. A The Struts új dala meggyőzően hozza a nyolcvanas évek soft rock hangulatát, és nagy sóhajok közepette egy mikrofonként funkcionáló alkalmi vizespalackkal a kézben teljes átéléssel énekelhető is. Ejjh.

Bleachers: Tiny Moves

Na, mi jön most? Hát persze, hogy a Bleachers! Az egyik kommentelő odaírta a klip alá, hogy olyan ez a dal és a klip, mint egy nyolcvanas évekbeli film boldog utolsó jelenete/végefőcíme. És milyen igaza van! Ráadásul ebben a klipben is táncolnak, őrület!

Oh Wonder: Stop Waiting

Bár az előző dal is tökéletes zárása lett volna a mostani dallistának, de az andalító-kellemes lecsengésen túl akartam lépni eggyel. Így maradt az Oh Wonder másik remekbe szabott új száma, ami ritmust, célt és irányt ad a tavasz előttünk álló részéhez. Tessék rájuk hallgatni!

Na, jobb kedved lett? Én szóltam! Mehet elölről! 😉