Hipp-hopp, eltelt egy újabb hónap, és máris megérkeztünk idei negyedik dallistánkhoz, amelyen most elsősorban szigetországi (de legalábbis angolszász) előadók remekbe szabott nótái sorakoznak, egyik a másik után. Vágjunk is bele, hangerőt fel, kalandra fül!

Swim Deep: She Changes The Weather

Egy dal a szerelembe esés első pillanatairól. Imádom, ahogy a zene és a klip is visszaadja ezt a valószerűtlen lebegést, amikor a talpaid lassan, bizonytalanul felemelkednek a talajról, és még egyáltalán nem tudod, hogy meddig és mi lesz veled majd gravitáció nélkül, de nem bánod. Ja, és a posztrockos hangulatú gitárzene is nagyon király.

Newton Faulkner: Riding High

E havi dallistám kitüntetett előadója ez a végtelenül szimpatikus brit popzenész (singer-songwriter), aki négy számmal is képviselteti magát eddigi legújabb, 2021-es, immár hetedik albumáról. Ez a négy nóta különböző hangulatú, mégis tök jól összefoglalja szerintem Faulkner zenei világát. Imádom a mindig minden taktuson átsütő életigenlését és őszinteségét, ami akkor is működik, ha éppen egy szomorkásabb dalról van szó. Ez mondjuk pont nem az. Nagyon bejönnek nekem azok az afro-alapú lüktetések is, amik zenéjének visszatérő elemei.

Lola Marsh: Bluebird

Lola Marsh tavalyi nagy felfedezésem. Baromi jó klipjei is vannak, és remek nótái is. Például ez. Micsoda elegencia, micsoda hang, micsoda atmoszféra! Posztmodern country a javából!

The Black Keys: Only Love Matters

Ebben a rovatban már meséltem életem egyik legnagyobb koncertélményéről, amit a The Black Keys-nek köszönhetek. Ez itt most a frissen megjelent Ohio Players című albumuk egyik legjobb dala. Hey, Baby!

Newton Faulkner: Back

Ez meg itt egy romantikus-táncolgatós, olyan igazi Newton Faulkner-szám.

Timothy Fleet - SOS

Azt hiszem, hogy a Hétköznapi vámpírok c. áldokumentumfilm-horror-fantasy-vígjátéksorozat egyik vége-főcímdalaként hallottam ezt a számot, és az erőteljes nyolcvanas évek vibe miatt rögtön erősen beütött. Aztán meg újra és újra, még mindig. És hogy ki az a Timothy Fleet? Nos, arról fogalmam sincs.

Manhat10: Dreams

Ez is régebbi találatom, és azért tartottam meg az egyik listához, mert van valami jópofa korai Imagine Dragons-hangzása az egésznek. Mondjuk annál azért halványabb, mert nem marad meg túl sokáig benned, mégis, egészen erőteljes, jól hallgatható kis nóta.

The Black Keys: On the Game

A dal épp olyan, mint amit a klip igyekszik sugallni: mintha egy elfelejtett klasszikust hallanál.

Still Corners: The Dream

Mivel ennek a mostani listának amúgy is van egy álmodozósabb vonulata, tökéletesen beleillik a Still Corners brit-amerikai dream pop duó The Dream című nótája, ami 2024-es Dream Talk nevű albumukon hallható. Aki most nem hallgatná tovább a listát, annak szép álmokat!

Newton Faulkner: World Away

Megérkeztünk Faulkner pajtásunk merengősebb, filozofikusabb világába. De mennyi erő van ebben a merengésben…!

Circa Waves: Sidetracked

Nem első alkalommal kerül be a Kalandra fül! listájába dal ettől az angol indie rock zenekartól, és valószínűleg nem is utoljára.

Newton Faulkner: Rest of Me

Ezzel a szép csengésű dallal veszünk búcsút most Newtontól, de biztosan találkozunk még vele. Addig is ajánlom korábbi albumait, telis-tele vannak gyöngyszemekkel. Az én személyes kedvencem a 2015-ös Human Love. Milyen remek zenék, háhh!

Lana Del Rey: Chemtrails Over the Country Club

Lana Del Rey-t jó eséllyel nem kell bemutatni, messze ő a legismertebb ennek a listának az előadói közül. Sajnos én igazán kevés dalát ismerem, de ez valószínűleg a közeljövőben változni fog. Erre a mostanira is csak a Netflixen futó A 3-test-probléma című sorozat egyik epizódjában figyeltem fel. Onnantól viszont teljesen beakadt, végtelenítve bírnám hallgatni. Van valami kifejezetten mágikus hatása. És sajnos most ezzel be is fejezem a dallistát, hogy itt hagyjalak ezzel a kínzó, delejes dallamtapadással, kedves blogolvasó. Egy hónap múlva találkozunk!