Elég eklektikus és szertelen playlist lett ez az idei hatodik. Érzésem szerint a nyár sokféle hangulata benne van: az álmodozó, a játékos, a lusta, a fülledt, a szerelmes, a szélben szaladós, a vízben csobbanós, a táncra hívó, az enyhülő estében sétálgató. Remélem, hogy bennetek is ennyi mindent előhív és megmozgat majd. Kalandra fül!

Glass Animals: A Tear in Space

Egy jóbarátom mutatta két éve ezt a zenekart egy autóút során, és azonnal beszippantott az a jóféle lüktetés, ami a zenéjükből árad. Nekem egy Imagine Dragons-ba oltott Alt-J-re emlékeztet leginkább, de ezzel persze ők biztosan nem értenének egyet. A Heat Waves című nótájuk a legismertebb, az elég nagyot ütött pár éve. De ez a dal az új albumról szintén nagyon adja. Vagy én adom? Mindegy.

Polo & Pan: Aqualand

A francia elektronikus duó dala számomra kellően meglepő, friss, trópusi, vízparti hangulatokat hordoz. Mint egy csobbanás. Vagy több egymás után.

Philippe Katerine: Sous mon bob

Bohókás groove-lüktetés, remekbe szabott klippel, némi punkhatású dalszöveggel. Mi kellhet még, hogy felébresszen egy álmos nyári reggelen?

Soft Launch: Piano Hands

A Soft Launch egy alig kétesztendős londoni zenekar, akiknek mostanában kezdenek megjelenni első dalaik. Számomra a brit pop szerethető irányát képviselik, ez a számuk például első hallgatásra megvett.

Clio: Là je suis saoule

Egyik kedvenc számom erről a listáról. A klipje is nagyon kifejező, és eleve ez az egész lebegős, ég és föld közötti hangulat nagyon betalál. „Részeg vagyok” – énekli a francia énekesnő, és értjük, mi zajlik benne.

Bon Entendeur: Basta Cazzate

Jöjjön hát egy kis nyolcvanas éveket idéző, italodiszkóba áztatott nyári hangulat. Remek!

Travis: Bus

Ha a dallamok simogatni tudnának, vagy úgy ízleni, mint néhány korty forrásvíz, akkor ez a szám épp ezt nyújtaná nekem. Bár a Travis skót rockzenekar most megjelent őszinte, fanyar új dala végül is így is épp ezt teszi.

Solére: Megtalálom

Solére-t, vagyis Szigeti Zsófit először pár éve láttam Hajós András Dalfutárjában, aztán ezzel a lendülettel el is vesztettem szem elől. A budapesti Coldplay-koncert előtti fellépése így épp alkalmas volt arra, hogy újra feltűnjön, milyen tehetséges ez a lány. Ugye?

LADANIVA: Pourqoui t’as fait ca?

„Miért tetted ezt?” – énekli ennek a baromi tehetséges francia-örmény zenekarnak az énekesnője, akik több nyelven és sokféle hangulatban művelik megannyi folklórból táplálkozó örömzenéjüket. A zenekar névválasztása pedig külön tapsot érdemel.

Valley: When You Know Someone

Van ez a típusú „heartbreaker” hangulatú pop-rock nóta, amit képtelen vagyok megunni. Tessék, most épp a Valley nevű kanadai indie-pop trió alkotta újra nagyszerűen a már jól bejáratott összetevőket. Külön felhívom a figyelmet a szuper videoklipre, ahol a helyszínválasztás is megér egy misét. Micsoda háttér ez, kérem szépen!

Blahalousiana: Egy popzenész nyara

A Blahalousiana új albumának egy kis gyöngyszeme ez a rövid nóta, amit a Fishing on Orfűn hallottam először élőben, és Schoblocher Barbara szerint nem véletlenül, mert ezt a helyszínt képzelte el, amikor a dalt írta. A „Ritz-Carlton – gipszkarton – nincs pardon” rímhármasért én díjat adnék, az biztos. 

Garden City Movement ft. Lola Marsh: Summer Night

Na végre egy igazi szombat esti diszkó szám! Szinte érzem a lassan hűlő városi aszfalt illatát, míg a jégkockával megpakolt koktéllal a kézben visszalépek a partira.

Saya Noé: Megbolondítottál

Kőrös Mimi, alias Saya Noé új dalának érzéki lüktetése nehezen megunható, és jó eséllyel nem csak nyáron hevíti fel a levegőt. Itt is felhívnám a figyelmet a végtelenül egyszerű, de fantasztikusan kitalált klipes megoldásra.

Ezra Collective - God Gave Me Feet For Dancing (ft. Yazmin Lacey)

Ez pedig itt a másik kedvenc számom erről a mostani válogatásról. Finom, elegáns, könnyed, életteli ritmusok, amiktől képtelenség ülve maradni. Gyönyörű. A klip is, persze. Olyan az egész dal hangulata, mint egy láthatatlan iránymutatás, ami nagyon sokáig lendületben tart.

Szép, tartalmas kalandokkal és dalokkal teli nyarat! 😉